Nád dosszié II. A nád, mint energia

Csodák pedig nincsenek, avagy a semmibÅ‘l nem lesz valami.
 
 
A hagyományos energiahordozók hamarosan elfogynak. Ha ilyen ütemben fogyasztjuk, az év milliók által felhalmozott kÅ‘olajat, szenet és földgázt, akkor 50 éven belül biztosan kimerülnek a föld készletei. Nem véletlen, hogy az EU pénzt áldoz az új energia keresésére.
 
A Miscanthus sinensis „Tatai” –t 10 évnyi fejlesztés után, 15-20 éves életciklusra pozícionálják. A hozama a harmadik évre éri el a csúcspontját, egyes adatok szerint 20 tonna/ év, de találkoztam 30-35 tonnás adatokkal is. Dr. Marosvölgyi Béla a mértékletes 20 tonna/ év hozamról beszél.
 
Az energianádnak hatalmas elÅ‘nye a fával szemben, hogy már az elsÅ‘ évben, de teljes kapacitással a harmadik évtÅ‘l aratható, ezzel gyorsan újul meg, szemben a fák 20-100 évnyi érési idejével. Ha az energia termelést a számok nyelvére fordítjuk a fák esetében 20-30 gigajoule/hektár/éves hozamával szemben az energianád  200-300 gjoule/hektár/év elsÅ‘ pillanatra lélegzet elállítónak tűnik.
 
Az erdÅ‘vel ellentétben az energianád a termÅ‘területének folyamatos tápanyag utánpótlását igényli. A magas hozam pedig a jó minÅ‘ségű, magas tápanyagértékű földekre használt elÅ‘rejelzés. Az erdÅ‘ tipikusan nem igényel tápanyagbevitelt, csak a napenergiát hasznosítja, míg az energianád elsÅ‘sorban a (mű)trágyák erejébÅ‘l nÅ‘ hatalmasra. Arról pedig nincsenek és nem is lehetnek tapasztalatok, hogy ugyanolyan körülmények között, mint az erdÅ‘, mire is képes a nád.
 
A tízszeres különbség, ha nem is csodát ígér, azért biztató kilátás, hogy egy tisztességes haszon lehetÅ‘ségét meg lehet vizsgálni, hogy energiahordozóként meg fogja állni a helyét a piacon a „Tatai”.
Vajon beszélhetünk-e gazdasági csodáról a nád esetében?
 
Folytatjuk…